Beszélgetések

Szerettem volna személyesen is visszajelzéseket kapni – az ezen a blogon is olvasható – gondolataimmal kapcsolatosan, ezért kisebb-nagyobb csoportokban beszélgetéseket kezdeményeztem olyan fóti ismerőseimmel, akik elegendő tapasztalattal, bölcsességgel és korrektséggel is rendelkeznek ahhoz, hogy őszinte válaszokat kapjak. Nem csak „Fideszes” fótiakkal, hanem olyanokkal is, akik vagy baloldali értékeket vallanak, vagy pedig egyáltalán nem is érdekli őket a helyi képviselők politikai hovatartozása, egyszerűen csak szeretnének egy „normális” városban élni.

Fejlődést szeretnének, nem pedig újabb és újabb ígéreteket. Kézzelfogható és jól látható produktumokat, nem pedig magyarázatokat arról, hogy ezt, vagy azt miért NEM LEHET MEGVALÓSÍTANI.

Tanulságos beszélgetések voltak.

Egyrészt nagyon kellemesen csalódtam, mert sokkal többen olvassák ezt a blogot, mint reméltem (és tovább is viszik a hírét, aminek köszönhetően egyre több ember tud majd róla). Másrészt pedig rá kellett döbbennem, hogy milyen sok fóti szeretne végre igazi változást a helyi Képviselő Testület tagjaival (összetételével) és a város fejlődésével kapcsolatosan.

Sokkal többen várnak valami újra, hitelesre és vállalhatóra, mint azt korábban sejtettem. A változásért pedig – elmondásuk alapján – összefogni is képesek lesznek.

A közvetlen visszajelzések megerősítettek abban, hogy jó úton járok, hiszen valami olyat képviselek, ami sokaknak nyíltan is vállalható, szimpatikus és támogatható. Ezt nem csak azok mondták el, akikkel személyesen beszéltem, hanem – rajtuk keresztül – néhányan az ő ismerőseik közül is, hiszen közöttük is téma a helyi közélet és annak vállalható és támogatható szereplői.

Nagyon csalódottak az itt élők.

Gyermekkori ismerőseikben, nem egy esetben régen nagy tiszteletnek örvendő, a Képviselő Testületben a jelenlegi és/vagy a korábbi ciklusokban (is) helyet foglaló emberekben kellett csalódniuk.

Bíztak bennük, szavaztak is rájuk, de ennél többet reméltek tőlük. Sok fóti már nem rájuk fog szavazni a jövő évi választásokon. Párttámogatással, vagy anélkül, de jó néhány ember (azok közül is, akikkel személyesen beszéltem) olyan képviselőjelöltre fogja leadni a szavazatát, akiben meg tud bízni, aki nem játszotta el a hitelét, akinek a szemébe lehet nézni.

Végre – talán – magát az embert nézik majd, nem pedig a pártzászló támogatásával bejutott, de a lehetőséggel csak visszaélni képes fóti (vagy nem is fóti) lakost, akiből képviselő, vagy bizottsági tag lett.

Mert csak hamis és álszent ígéretek maradtak a felhőkre vetített rózsaszínű tervekből. Vagy azért, mert eleve más volt a képviselőnek jelentkező eredeti szándéka, vagy, mert a Testületben lévő széthúzás és egyet nem értés miatt bukásra lett ítélve egy-egy előterjesztés. Még akkor is, ha az – feltételezhetően – jó lett volna Fótnak.

Meggyőződésem, hogy vérfrissítésre van/lesz szükség!

Még több, mint egy év van a következő önkormányzati választásig. Addig bőven van még idő és lehetőség eljuttatni a fóti emberekhez azt az üzenetet, melyet megfogalmaztam, illetve melyet közösen (!) megfogalmazunk a következő időszakban.

Hiszem, hogy egyre többen leszünk, így vagy személyesen, vagy valaki(ke)n keresztül, de el tudom juttatni azt az üzenetet a fótiaknak, amit szeretnék!

Elég volt az elpocsékolt időből, az alkalmatlan, hataloméhes és álszent képviselőkből! Változás kell, különben Fót megmarad annak a jobb sorsra érdemes kis városkának, amiben most élünk. Van/lesz néhány új buszmegállónk, felújított játszóterünk és épületünk (vagy homlokzatunk), néhány száz méternyi aszfaltozott utunk, egy-két virágosított terünk és parkunk és néhány faházikónk, amit városi piacnak tudunk hívni…

Ez lenne a fejlődés? Négy év elteltével mindössze ezt tudja felmutatni a jelenlegi összetételű Képviselő Testület?

Tényleg nem kellene egy új Városháza, egy új Egészségház, egy új Városi Sportcsarnok és egy új Városi Uszoda? Aszfaltozott utak, felújított járdák, csatornázás, kerékpárút, valamint normális parkolóhelyek az óvodák, a buszvégállomás és a Posta környékén?

Emberhez méltó megoldást találni a fedél nélkülieknek, segíteni a tanulási nehézséggel küzdő és speciális segítséget igénylő gyerekeknek (ezzel a szüleiknek is!), akadálymentesített környezetet biztosítani a fogyatékkal élőknek…

Az időhúzás helyett megoldódhatna végre a Barackos-terület közművesítése. Megközelíthetők lehetnének azok a külterületen lévő ingatlanok, ahol életvitel-szerűen élnek emberek. Szégyen, hogy 2018-ban egy mentőautó nem tud eljutni egy beteghez, mert nagy eső esetén járhatatlan állapotban vannak a külterületi útjaink.

Sok-sok gondolat és elképzelés van a fejemben, de van bőven a beszélgetésekbe vont fótiak fejében is. Hiszem, hogy valami olyan kezd körvonalazódni, ami egy év múlva, az őszi önkormányzati választáson fog „robbanni”.

Éppen ezért kell folytatnom a személyes beszélgetéseket, újabb és újabb fótit meginvitálva ezekre a találkozókra. Így közösen tudjuk formálni azokat az elképzeléseket, melyek valódi fejlődést jelenthetnek ennek a városkának és az itt élőknek. Az összefogásnak köszönhetően – jövő ősztől – csak olyan képviselők és bizottsági tagok ülnek majd a bizottsági és Testületi üléseken, akik komolyan is veszik esküjük szövegét.

Bízom abban, hogy így lesz, mert ez a település már eddig is értékes időt veszített.

Mert én így gondolom. Hajrá Fót!