Aszfaltozott utak kellenek, vagy városi uszoda és sportcsarnok?

Már nem először olvastam olyan Facebook-bejegyzést, melyben azt kommunikálják néhányan, hogy minek ide sportcsarnok, vagy uszoda, amikor még rendes utcák és járdák sincsenek ebben a „faluban”! Azt gondolom, hogy ezeket egymással összevetni butaság, még akkor is, ha teljesen jogos az igény járható és biztonságos fóti utakra és járdákra.

Étel, vagy ital? Víz, vagy levegő? Napfény, vagy sötétség? Az összehasonlításnak így nem sok értelme van.

Meggyőződésem, hogy Fótnak aszfaltozott utakra, használható járdákra és sportolási célokra alkalmas létesítményekre egyaránt szüksége van. Egy kb. húszezres lélekszámú településen ez nem is lehet kérdés! Most nem részletezem, hogy mennyi mindenre van még szükség ezen a településen (hosszú a lista, de ezekről korábbi blogbejegyzéseimben már írtam), maradjunk csak az utaknál, járdáknál és a sportcélú létesítményeknél.

Azt nagyon sokan nem tudják, hogy egy város fejlesztési tervének megálmodásakor és az ehhez szükséges költségvetési terv elkészítésekor más-más soron szerepelnek a különböző tételek. Azaz – sok egyéb más mellett – külön vannak a kötelező feladat-ellátás és a fejlesztésre szánt költségek, így külön soron találhatók az út- és járdafejlesztésre szánt és az – esetleges – sportfejlesztésre elkülönített összegek. Ráadásul ez utóbbiak (amennyiben van/lesz rá lehetőség) TAO-támogatásból* is finanszírozhatók, azaz a teljes bekerülési költségek „töredékéből” (egyharmadából, akár egynegyedéből) is megvalósíthatók.

*magyarázat: a cégek társasági és osztalékadójukat támogatásként felajánlhatják a TAO-körben lévő sportágaknak (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, röplabda és jégkorong), így pl. új sportlétesítmények valósulhatnak meg, felújíthatók és/vagy bővíthetők lesznek a régi elavult csarnokok, vagy uszodák, a versenyzők sportfelszereléseket, sporteszközöket és vitaminokat kaphatnak, a sportolóknak edzőtáborokat biztosíthatnak, illetve a támogatások összegéből a velük foglalkozó edzők/sportszakemberek bér- és járulékos költségeit is fedezni lehet. A felhasznált támogatási összeg elszámolását a sportági szakszövetség mellett az érintett minisztérium Sportért Felelős Államtitkárságának munkatársai is ellenőrzik, akik, ha szabálytalanságot találnak a közpénzek felhasználásában, megteszik a szükséges lépéseket. (pl. támogatási összeg egy részének, vagy egészének visszafizetése, kizárás a támogatásra jogosult egyesületek/alapítványok köréből, büntető feljelentés stb.)

Miért ejtenénk annak a lehetőségét, hogy Fóton épülhessen meg egy uszoda, vagy sportcsarnok? Azért, mert – egyesek szerint – a kivitelezésben részt vállalóknak remek lehetőséget biztosít a TAO-pénzek ellopására? Tényleg ez lenne az elfogadható indok arra, hogy miért kellene lesöpörnünk az asztalról egy ilyen típusú helyi fejlesztést?

(többcélú uszoda egy olaszországi kisvárosban)

A TAO-támogatott sportágaknak juttatott összegekből sok-sok létesítmény (stadion, sportcsarnok, uszoda) valósult már meg Magyarországon. Ha a következő években ezek nem Fóton fognak felépülni, akkor valahol máshol. Talán éppen a szomszédos települések valamelyikén, az ott élők nagy megelégedésére.

Biztosak lehetünk abban, hogy ők boldogan használják majd az új sportlétesítmény(eke)t.

A támogatóknak mindegy, hogy hol épül fel, hiszen a felajánlott összegek után a cégek komoly kedvezményekben részesülhetnek, ezért bolondok lennének kihagyni ezt a lehetőséget. Mi, fótiak pedig utazhatunk továbbra is a fővárosba, vagy valamelyik szomszédos településre, ha úszni szeretnénk, esetleg szívesen megnéznénk egy-egy olyan sporteseményt, melynek lebonyolításához jelenleg nálunk nincsenek meg a feltételek.

A leendő fóti sport- és rendezvénycsarnokunkban megrendezhetünk majd szalagavatókat, városi vásárokat, nyílt napokat és koncerteket, városi uszodánkban pedig a versenysportolók igényeinek kiszolgálása mellett lehetőség lesz gyermek és felnőtt úszásoktatásra, valamint az ép és fogyatékkal élők szabadidősportra alkalmas „vizes helyszínének” biztosítására is.

Hiszem, hogy hamarosan lesz városi sportcsarnokunk és uszodánk is!

Ráadásul a – reményeim szerint – hamarosan megvalósuló sportlétesítményekhez elengedhetetlen a környék útjainak és járdáinak a fejlesztése is, hiszen fontos szempont lesz az épületek akadálymentesített megközelíthetősége. Azon a környéken tehát két legyet ütünk egy csapásra!

Nem értek egyet azokkal, hogy uszoda helyett inkább utakat, sportcsarnok helyett inkább járdákat kellene építenünk Fóton. Ugyanis mindkettőre van és kell is, hogy legyen forrásunk.

Járható utakra és használható járdákra Fótnak ugyanúgy szükség van, mint városi sportcsarnokra és uszodára!

(Sajnos Fóton nem csak a külterületeken találkozhatunk ilyen, vagy ehhez hasonló utakkal)

Az a vélemény pedig, ami szerint minden TAO-támogatás egyúttal lopás is, egy jó nagy marhaság! Akik ezt terjesztik – amellett, hogy önmagukról is bizonyítványt állítanak ki – azokat a tisztességes támogatókat és az összegeket felhasználó (azokkal korrekt módon elszámoló) támogatottakat is megsértik, akik éltek ezzel a lehetőséggel és építettek, fejlesztettek, bővítettek, vagy felszerelést vásároltak a sportolóknak.

Éves szinten ezres nagyságú azoknak a kérelmezőknek a száma, akik kisebb-nagyobb összegeket igényeltek és kaptak az egyes támogatóktól és a beszerzést, vagy a kivitelezési munkálatot követően forintra pontosan elszámoltak. Több ezer ember, akiket néhányan – anélkül, hogy ismernék őket – lopással gyanúsítanak.

Mindenkit egy kalap alá venni ostobaság és magát a véleményformálót minősíti.

Persze, mint mindenütt, itt is lehetnek és sajnos vannak is csalók, hazugok, tolvajok és hatalmukkal visszaélő, saját zsebeiket teletömő alakok. Nekik köszönhetően azok is meg lettek/lesznek vádolva, akiknek eszükbe sem jutott, hogy „ügyeskedjenek”.

Ezek az „ügyeskedő” emberek sokunk számára vállalhatatlanok. De vállalhatatlanok és szánalmasak azok is, akik már akkor tolvajt kiáltanak, amikor valaki jószándékkal érkezik, ráadásul a lopás lehetőségének még a gondolata sem jutott eszébe.

Gazolnunk kell!

Nem csak a saját kertünkben, hanem szűkebb/tágabb környezetünkben is. Meg kell tisztítanunk a fóti közéletet az olyan alakoktól, akik bort isznak, közben pedig vizet prédikálnak.

Észnél kell lennünk a jövő évi önkormányzati választáskor, hogy ne kelljen a következő öt évet vállalhatatlan és csalódást okozó testületi és/vagy bizottsági tagokkal végigszenvednünk.

Öt év hosszú idő, ne fecséreljük el! Mert annak megint városunk lakói lesznek a vesztesei.

Mert én így gondolom. Hajrá Fót!